Second

 Az osztálytársaim nagyon aggódtak értem, bár a helyükben én inkább hülyének nézném magamat.

"Egy tisztáson vagyok, fehér ruhácskában. Pillangókat kergetek, virágot szedek. Egyik pillanatban az angyal fiú jelenik meg. Mindketten elmosolyodunk. Megfogja a kezem és futni kezd. Átfutjuk az egész rétet, majd egy sötét erdő előtt állunk meg. Nemet jelez a fejével, hogy ne menjek be. Nem hallgatok rá, így bemerészkedek a rengetegbe. Hátrapillantok, de a fiú eltűnik. Félve lépkedek a sötét sűrűben. Talán hallgatnom kellett volna rá? Nem kellett volna bejönnöm! Már vagy tizedszerre haladok el ugyanaz a szikla mellett, de úgy tűnik eltévedtem. Irányt váltok és félve lépkedek előre. Felbátorodva indulok előre, majd egy váratlan pillanatban beszakad alattam egy korhadt ajtó szerűség. Pár métert zuhanok és a földre esek, nem fáj a landolás. Felállok, leporolom a ruhám és körbe nézek. Papírok, asztalok, polcok, szekrények. Iroda feelinges. Van itt valaki rajtam kívül, mögöttem van. Lassan fordulok hátra és a rajzórán lerajzolt sötét szárnyú fiút látom meg. Dühösen néz rám, karba tett kézzel és a fejét rázza. Odalép hozzám, felemel és felszáll. Repülünk az égben, a sötét, ijesztő erdő fölött. Egy ismerős tisztáson rak le, majd leguggol elém. A hátam mögé mutat, megfordulok. Az angyal fiút látom meg egy barna hajú fiúval beszélgetni, akinek szintén fehér szárnya van.

-LuHan. ChanYeol.-kezd el suttogni a sötét. A két fiú hirtelen fordul felénk, majd odarohannak hozzánk és a szőke felemel.

-Xiumin, hagyd Yoongiet békén!-szóval Xiumin a sötét angyal.

-Álmodban Han! Szervusz NiYoong!-ezzel elmegy. Bizonytalanul integetek utána.

-Bántott?-kérdezi tőlem LuHan.

-Nem.

-Addig élne!

-ChanYeol! Xiumint nem lehet megölni. Ezt te is tudod.

-Ti kik vagytok?

-Én Lu Han vagyok, Gábriel arkangyal fia.

-Én pedig Park ChanYeol, Rafael arkangyal fia, de hívhatsz ahogy akarsz.

-Ühüm.

-Álmos vagy Bogaram?

-Kicsit, és félek is

-Akkor most haza mész!

-Nem akarok. Ha hazamegyek, ti nem lesztek itt.

-Dehogynem. Most viszont aludj!-és elnyom az álom, az angyalom karjaiban, akivel csak az álmaimban találkozok."