Sixth

Időben keltem fel, sőt! Korábban. Mentségemre szóljon az álmom bevágta nálam a kiskaput. Lulu is ott volt, meg mindenki és még Tao is. Még midig félek tőle, de a félelem egy jelét sem mutattam. Fáradtan kimásztam az ágyból és felfedezőútra indultam a konyhába. Út közben ránéztem a naptárra, amin feketén fehéren ott virított a 2003. Február 26. Yoongie 9. szülinapja felirat. Ki is ment a fejemből, pedig eszemben volt. Egy cetlit találtam a konyhaasztalon, amit valószínűleg apu írt.

"Boldog 9. szülinapot drágám! Anyuval ma nem tudunk veled lenni, egy fontos tárgyalásra kísér el. Úgy éreztük vagy már akkora, hogy egyedül menj az iskolába, így nem bíztunk rá senkire. Reggeli a hűtőben, ha hazaérsz az ajtónkon találod a következő cetlit. Puszil: Anyu és Apu"

 Klassz! Enyém a ház. Ha hazaérek, elmegyek Luluhoz. Ma állítólag új lány jön az osztályba. Kíváncsi vagyok hogy fog kinézni. Mindig is ha új gyerek jött az osztályunkba, előre próbáltam kitalálni, hogy néz ki. Sosem gondoltam jól. Egyszer, még elsőben jött egy lány, Lily. Aranyosnak gondoltam, barna hajjal, buta lánynak. Erre kaptunk egy szőke, gonosz és ellenszenvest lányt. Az élet számomra mindig szívás. Előbányásztam a hűtőből a tejet és a szekrényből a gabonapelyhet. Gondolhattam volna. Megemlítik, hogy reggeli a hűtőben...erre elfelejtik. Hát köszönöm.. Gyors megreggeliztem, átvedletem a sulis ruháimba és útnak indultam. Beérve a suliba elfogott a rettegés, utáltam a szülinapomon iskolába menni. Vagy senki se köszöntött fel, vagy mindenki ezzel csesztetett. Besétáltam az osztályomba és egy szőkésbarna hajú lány ült az első padban, a helyem előtt. Leültem majd a lány hátra fordult.

- Szia. Kim TaeYeon vagyok.

- Kwon NiYoong, de hívj csak Yoongienak.

- Oké.

- Milyen az új suli?

- Tök jó. Te vagy az első aki szóba állt velem.

- Már megérte bejönnöm. -mosolyogtam rá.

- Jön a tanítónéni! Szia Yoongie!

- Szia Yeon!-ezzel visszafordult. A tanítónéni bejött majd egy fekete hajú kisfiú is. Intett Yeonnak, hogy menjen oda, így a lány odaállt a fiú mellé.

- Gyerekek! Ők itt Kim TaeYeon és Zhang YiXing. Ők fogják gyarapítani a 3. B létszámát. Legyetek velük kedvesek! És még valami!-felém fordult. Óh-óh!-Boldog 9. szülinapot Yoongie!-mindenki felém fordult és egyszerre kívánt boldog szülinapot. Na klassz! Itt is ezzel fognak csesztetni!

 Utolsó óra után kézen fogtam Yeont és a negyedikesek terméhez vezettem. Micha és Youra ott ültek a folyosón.

- Sziasztok!

- Szia Yoongie, ú~ kit hoztál?

- Kim TaeYeon személyesen.

-Örülünk.-a lányok jól összeismerkedtek, így én boldogan mentem haza. Otthon-apu utasításait követve-anyuék szobájához mentem. Az ajtón egy újabb cetli fityegett.

"Ha ezt olvasod, akkor hazaértél. Biztos kíváncsi vagy, hogy mi lehet az ajándékod. Elmondom, de azt nem, hogy kitől kapod. A nappaliban, a fehér szekrény alatt van egy doboz, azon is van egy cetli.  Olvasd el! Puszi: Anyu és Apu"

Rohantam a nappaliba, majd leguggoltam az említett szekrény elé és kihúztam alóla a kis dobozt. Szép kék csomagolása volt. Leszedtem róla a csomagolást és felnyitottam a dobozt. Itt a cetli.

"Szia Bogárka! Én is szerettem volna valamit adni neked szülinapodra, így ezt a medált ajándékozom neked. Anyukádék mondták, hogy imádod a zöld színt, ezért zöld ékkövet kértem édesapámtól. Egyet kérek. Soha, de soha ne vedd le! Ha ez a medál a nyakadban lóg, biztonságban vagy nélkülem is. Az álmaidban találkozunk. Puszil és ölel: LuHan"

Kivettem a kis ékszert a dobozból. Gyönyörű volt. Az apukájától kérte el és nekem adta. Ennyire édes nem lehet senki. Ja, dehogynem...LuHan lehet. Akkor mégsem ez a legrosszabb szülinap a világon. Vajon milyen lesz a 10? Majd hozza a Sors! Miket beszélek én? Ha a Sors hozza az hét rossz! Lulu figyelmeztetett, hogy avval a pasassal ne álljak le bájcsevegni. Talán ebben az egyben tényleg hallgatok rá. Tök furi. Lulu csak az álmaimban jelenik meg, de ismeri a szüleimet. Ez nekem túl zavaros! Inkább alszom egyet! Istenem, hogy én mostanság mennyit alszok? Rengeteget, de legalább a suliban kipihent vagyok. Fölmásztam az emeletre, bedőltem az ágyba és vártam, hogy elrepüljek a rétre.